A felosztást és az infravörös sugárzás legfontosabb fizikai tulajdonságait az ICNIRP infravörös sugárzásról szóló összefoglalója ismerteti.
Az infravörös spektrum fő tartományai. A vizsgálatban alkalmazott 850 nanométeres fény az IR-A, vagyis a közeli infravörös tartományba esik. Az infraszauna.org illusztrációja az ICNIRP felosztása alapján.
A 850 nanométeres NIR tehát ugyan az infravörös spektrum része, de fizikailag nem azonos azzal a körülbelül 8–15 mikrométeres hősugárzással, amelyet sok kerámia vagy karbonpanelekből felépített infraszauna nagy arányban kibocsát.
Ez nem azt jelenti, hogy az egyik jobb, a másik pedig rosszabb, egyszerűen eltérő mechanizmusokat kell megkülönböztetni:
- a 850 nm körüli NIR-fényt elsősorban fotobiomodulációs kutatásokban vizsgálják,
- a hosszabb hullámhosszú infraszauna sugárzás elsődleges hatása a szövetek felmelegítése, az értágulat és az izzadás,
- egy teljes spektrumú infraszauna több infravörös tartományban is sugározhat, de a tényleges spektrum készülékenként jelentősen eltérhet.
Mit vizsgált a 2025-ös kutatás?
A Scientific Reports folyóiratban 2025 júliusában megjelent tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy a napfény hosszabb hullámhosszú része milyen mértékben jut át az emberi szöveteken, illetve kiválthat-e mérhető élettani változást anélkül, hogy közvetlenül a vizsgált szervet világítanák meg.
A kutatás több, egymáshoz kapcsolódó kísérletből állt, összesen 40, 25 és 63 év közötti résztvevő bevonásával. A különböző vizsgálati részekben azonban ennél jóval kisebb csoportok szerepeltek.
Napfény áthaladásának mérése
Hét férfi háttal állt a közvetlen, déli napfénynek, fedetlen felsőtesttel. A mellkasuk elé fénytől árnyékolt mérőeszközt helyeztek, amely azt vizsgálta, hogy kimutatható-e a háton belépő fény a test másik oldalán.
Az emberi szövetek a közeli infravörös fény jelentős részét elnyelik vagy szétszórják. Bizonyos hullámhosszokon azonban kis mennyiségű sugárzás mélyebbre juthat, és akár a test másik oldalán is kimutatható lehet. Az infraszauna.org szemléltető illusztrációja.
A műszerek valóban érzékeltek áthaladó sugárzást. A test azonban nem vált átlátszóvá a hétköznapi értelemben, a beérkező fény túlnyomó része elnyelődött vagy szétszóródott. A mellkason keresztülhaladó spektrumban a 800–875 nm közötti tartomány bizonyult viszonylag a legerősebbnek.
A kutatók mérése szerint a beeső napfény teljesítménye 850 nm-en körülbelül 17 mW/cm² volt, míg a mellkas másik oldalán átlagosan mindössze 5,6 μW/cm²-t mértek. Vagyis a kimutatott energia nagyságrendekkel alacsonyabb volt a testet érő sugárzásnál.
Ez fontos árnyalat, hogy a kísérlet bizonyította a mérhető áthatolást, de nem azt, hogy az eredeti fény jelentős része akadálytalanul keresztülhalad a testen.
Laboratóriumi megvilágítás 850 nm-en
A következő kísérletben egy 60 × 60 centiméteres, összesen 3024 darab 850 nm-es LED-et tartalmazó panelt használtak. A panel 50 centiméteres távolságból körülbelül 9,18 mW/cm² besugárzást biztosított.
A résztvevők hátát 15 percig világították meg, majd 24 órával később megvizsgálták a színkontraszt érzékelésüket. A teszt nem általános látásélességet mért, hanem azt, hogy a résztvevők milyen finom vörös–zöld, illetve kék–sárga színkülönbségeket tudtak felismerni.
A 2025-ös kísérlet felépítése és legfontosabb eredményei. A százalékok a színkontraszt érzékelési küszöb változását mutatják, nem általános látásjavulást. Az infraszauna.org illusztrációja Jeffery és munkatársai tanulmánya alapján.
A hát megvilágítása után:
- a vörös–zöld, úgynevezett protan kontrasztküszöb átlagosan 9%-kal javult,
- a kék–sárga, tritan kontrasztküszöb átlagosan 16%-kal javult.
A javulás statisztikailag szignifikáns volt. Ettől azonban még nem tudjuk, mennyire jelentős a változás a hétköznapi látás vagy egy szemészeti betegség szempontjából. Klinikai végpontokat (például olvasási képességet, látásélességet vagy szembetegségek javulását) a kutatás nem vizsgált.
Mi történt, amikor a szem nem kapott fényt?
A vizsgálat legérdekesebb részében öt résztvevő fejét fényzáró alumíniumfóliával takarták le. Erre azért volt szükség, mert a 850 nm-es fény visszaverődhetett a falakról, áthatolhatott a szemhéjon, és közvetlenül is elérhette volna a retinát.
Ebben az ötfős csoportban csak a testet érte a sugárzás. A kék–sárga kontrasztérzékelés ennek ellenére átlagosan 7%-kal javult. A változás éppen elérte a statisztikai szignifikancia határát. A vörös–zöld tartományban szintén mértek javulást, de az nem volt statisztikailag szignifikáns.
Ez arra utal, hogy a test egy pontját érő fény valamilyen közvetett, szisztémás folyamaton keresztül távoli szövetek működését is befolyásolhatja. A pontos mechanizmust viszont a kutatás nem azonosította.
Hogyan hathat a NIR a mitokondriumokra?
Bizonyos vörös és közeli infravörös hullámhosszak kölcsönhatásba léphetnek a sejtek fényérzékeny molekuláival, és befolyásolhatják a mitokondriális folyamatokat. A pontos hatásmechanizmus még nem teljesen tisztázott. Az infraszauna.org szemléltető illusztrációja.
A mitokondriumokat gyakran a sejtek erőműveinek nevezik. Feladatuk többek között az ATP előállítása, amelyet a sejtek az energiaigényes folyamatokhoz használnak.
A vörös és közeli infravörös fény biológiai hatását összefoglaló modellek szerint bizonyos hullámhosszakat a sejtek fényérzékeny molekulái nyelhetnek el. Lehetséges célpontként gyakran említik a mitokondriális légzési lánc egyik enzimét, a citokróm-c-oxidázt. A fényelnyelés átmenetileg befolyásolhatja:
- a mitokondriális membránpotenciált
- az ATP-termelést,
- a reaktív oxigénformák mennyiségét,
- a nitrogén-monoxid hozzáférhetőségét,
- a sejtes jelátviteli és gyulladásos folyamatokat.
A mechanizmus azonban összetettebb annál, mint hogy a fény egyszerűen feltölti a mitokondriumokat. A Nature tanulmány szerzői is hangsúlyozzák, hogy a citokróm-c-oxidáz valószínűleg csak egyike a lehetséges fényelnyelő célpontoknak, és a 850 nm-es fény teljes hatáslánca még nem ismert. A fotobiomoduláció ráadásul általában nem lineáris dózis–hatás kapcsolatot mutat. Több fény nem feltétlenül eredményez erősebb hatást, egy túl nagy dózis akár hatástalanabb is lehet. Ezért egy kutatásban alkalmazott hullámhossz, teljesítménysűrűség és kezelési idő nem helyettesíthető tetszőleges infravörös készülékkel.
A közeli infravörös fény feltételezett helyi és szisztémás hatásmechanizmusa. A szaggatott útvonal tudományosan még nem teljesen tisztázott folyamatot jelöl. Az infraszauna.org illusztrációja a hivatkozott kutatások alapján.
A folytonos nyilak mögött több laboratóriumi és állatkísérletes adat áll. A szaggatott útvonal, vagyis a távoli, egész szervezetre kiterjedő hatás jelenleg jóval bizonytalanabb.
Mit jelent a távoli vagy abscopalis hatás?
Az abscopalis kifejezést eredetileg az onkológiában használták arra a ritka jelenségre, amikor egy besugárzott daganat kezelése után egy távoli, közvetlenül nem kezelt daganat is visszahúzódik. A fotobiomoduláció szakirodalmában tágabb értelemben alkalmazzák, egy testrész megvilágítása más szövetekben is változást idézhet elő. Állatkísérletben már korábban is megfigyeltek ilyen jelenséget. Egy 2014-es vizsgálatban a test távoli részének közeli infravörös kezelése idegvédő hatással járt egy Parkinson-kórt modellező egérkísérletben. Ez azonban állatkísérlet volt, így közvetlen emberi gyógyászati következtetések nem vonhatók le belőle. Az eredeti publikáció: Johnstone és munkatársai, Neuroscience, 2014. oldalon olvasható.
Lehetséges, hogy a megvilágított szövetekből a vérkeringésbe kerülő jelzőmolekulák, például citokinek vagy más anyagcsereközvetítők továbbítják a hatást. Egy 2023-as egérkutatás valóban változásokat talált a szérum citokinmintázatában hosszú hullámhosszú fény hatására, de ebből még nem következik, hogy az emberi szervezetben pontosan ugyanez történik. Az eredeti tanulmány a PLOS ONE folyóiratban tekinthető meg.
A ruházat valóban átengedi a közeli infravörös fényt?
A 2025-ös tanulmányban egymásra helyezett pólón, ingen és gyapjú felsőn összesen hat szövetrétegen vizsgálták a 850 nm-es fény áthaladását. Infravörös érzékenységű kamerával a ruházat ebben a tartományban lényegesen átlátszóbbnak bizonyult, mint látható fényben.
Ebből nem következik, hogy minden ruházat ugyanolyan arányban engedi át a NIR-t. Az eredmény függhet többek között:
- az anyag összetételétől,
- a szövés sűrűségétől,
- a textil vastagságától és színétől,
- a ruharétegek számától,
- a fény hullámhosszától és beesési szögétől.
A tanulmány ruházati kísérlete alapvetően szemléltető jellegű volt, nem különböző textíliák szabványosított, kvantitatív összehasonlítása.
Valóban infravörös tükrök a falevelek?
A növényi levelek optikai tulajdonságai valóban különlegesek. A klorofill főként a vörös és kék látható fényt nyeli el a fotoszintézishez, míg a közeli infravörös tartományban a levelek erősen szórják és visszaverik a sugárzást. Ez az oka annak, hogy a növényzet az infravörös felvételeken gyakran szokatlanul világosnak látszik.
A levelek NIR reflexiója tehát valós fizikai jelenség, abból azonban még nem következik, hogy a fák egészségügyi előnyei elsősorban a visszavert infravörös fényből erednek.
A zöld környezethez való közelség és az egészség kapcsolatát számos kutatás vizsgálta. Egy kilenc kohorsz vizsgálatot és több mint nyolcmillió embert összesítő metaanalízis szerint a nagyobb lakókörnyezeti zöldfelület alacsonyabb összhalálozással társult. A szerzők 0,1 egységnyi NDVI növekedésenként körülbelül 4%-kal alacsonyabb relatív kockázatot találtak. Ez megfigyeléses összefüggés, ezért nem bizonyítja, hogy maga a növények által visszavert NIR okozta a kedvező eredményt. A Rojas-Rueda és munkatársai, The Lancet Planetary Health, 2019. tanulmány itt olvasható.
A zöld környezet előnyeihez valószínűleg egyszerre járul hozzá:
- a nagyobb fizikai aktivitás,
- a stressz csökkenése,
- a hőterhelés mérséklése,
- a zaj és bizonyos légszennyezők csökkenése,
- a társas kapcsolatok és a pihenés lehetősége,
- esetleg növényi eredetű illékony vegyületek,
- és elképzelhető módon a fény spektrális összetétele is.
Az erdőfürdőzés vérnyomásra gyakorolt hatásáról készült metaanalízis húsz kisebb vizsgálat, összesen 732 résztvevő eredményeit összegezte, és alacsonyabb szisztolés, illetve diasztolés vérnyomást talált erdei környezetben. A vizsgálatok kisméretűek és módszertanilag változatosak voltak, így az eredmény érdekes, de nem tekinthető konkrét betegségek kezelésére vonatkozó bizonyítéknak. Ideno és munkatársai, BMC Complementary and Alternative Medicine, 2017.
Fontos az is, hogy a faárnyék nem teszi teljesen UV-mentessé a környezetet. A szórt és visszavert UV-sugárzás árnyékban is elérheti a bőrt, ezért magas UV-index esetén továbbra is indokolt a megfelelő ruházat, kalap, napszemüveg és fényvédelem.
Mit állíthatunk mindebből az infraszaunáról?
A közeli infravörös fotobiomoduláció és az infraszaunázás között van kapcsolat, de nem szabad őket azonos kezelésként bemutatni.
Az emberi szövetek a közeli infravörös sugárzás jelentős részét elnyelik vagy szétszórják, bizonyos hullámhosszai azonban mélyebbre hatolhatnak a szervezetben. Az Infraszauna.org szemléltető illusztrációja.
A vizsgált 850 nm-es LED-panel:
- szűk hullámhossztartományban sugárzott,
- meghatározott teljesítménysűrűséget adott,
- viszonylag csekély hőhatás mellett alkalmazták,
- 15 perces, célzott fotobiomodulációs expozíciót biztosított.
Egy távoli infravörös szauna ezzel szemben jellemzően:
- hosszabb hullámhosszú infravörös sugárzással melegíti a test felszínét,
- fokozza a bőr vérkeringését és az izzadást,
- emeli a test hőterhelését,
- a szaunázáshoz hasonló keringési és relaxációs választ vált ki.
A távoli infravörös szaunákról szóló korábbi áttekintések szerint vannak ígéretes eredmények többek között a vérkeringés, egyes szív-érrendszeri kockázati tényezők és bizonyos krónikus fájdalmak területén. A vizsgálatok többsége azonban kis létszámú, és nem minden eredményt erősítettek meg nagy, jól kontrollált klinikai kutatások. Ezt már egy 2009-es szisztematikus áttekintés is hangsúlyozta.
Éppen ezért nem lenne tudományosan helyes azt állítani, hogy egy hagyományos távoli infravörös szauna automatikusan ugyanazt a 850 nm-es mitokondriális hatást biztosítja, mint a kutatásban alkalmazott LED panel. Ilyen állítás csak akkor tehető egy konkrét készülékről, ha annak hiteles spektrális mérése igazolja a megfelelő NIR-kibocsátást, és a tényleges dózis is ismert.
Ugyanakkor az infraszauna ettől még értékes wellness eszköz lehet. A legjobban alátámasztott, reálisan kommunikálható hatásai elsősorban:
- a kellemes és egyenletes hőérzet,
- az izzadás,
- az átmeneti értágulat és fokozott bőrkeringés,
- az izmok ellazulása,
- a pihenés és a szubjektív közérzet javulása.
A kutatás legfontosabb korlátai
A 2025-ös tanulmány figyelemre méltó, de inkább hipotézisalkotó, mint végleges bizonyíték, a legfontosabb korlátok:
- Nagyon kis vizsgálati csoportok: a teljes kutatásban 40 ember szerepelt, de a fényvédett fejű csoport mindössze öt férfiból állt.
- Nem azonos nemi és életkori összetétel: a kezelt, fényvédett és kontrollcsoportok demográfiai jellemzői eltértek.
- Nem klasszikus, nagyméretű randomizált klinikai vizsgálat: a módszer bizonyos pontjain fennállhatott elvárási, tanulási vagy mérési torzítás.
- Egyetlen rövid expozíció: nem tudjuk, milyen lenne a rendszeres használat hosszú távú hatása.
- Köztes végpont: a kutatás színkontraszt-küszöböt mért, nem betegségek gyógyulását vagy tartós életminőség javulást.
- A mechanizmus nem bizonyított: a mitokondriális és szisztémás magyarázat élettanilag lehetséges, de ebben a vizsgálatban nem mértek közvetlenül ATP-termelést, citokineket vagy mitokondriális működést.
- Az eredmények reprodukálásra várnak: más, független kutatócsoportok nagyobb mintán végzett vizsgálatai nélkül nem tudjuk, mennyire általánosíthatók.
A jelenlegi bizonyítékok alapján a következőket mondhatjuk:
- A napfény 800–875 nm körüli közeli infravörös része mérhető mennyiségben képes mélyen behatolni az emberi szövetekbe, sőt rendkívül kis intenzitással a mellkason is áthaladhat.
- Egy kis létszámú humán kísérletben a hát 15 perces, 850 nm-es megvilágítása után javult a színkontraszt érzékelés.
- A fényvédett fejű csoportban mért eredmény felveti egy távoli, szisztémás hatás lehetőségét, de ezt egyelőre nem tekinthetjük véglegesen bizonyítottnak.
- A vörös és közeli infravörös fény mitokondriális hatásait laboratóriumi, állatkísérletes és kisebb humán vizsgálatok is támogatják, a pontos mechanizmus és az optimális dózis azonban továbbra sem tisztázott.
- A falevelek valóban erősen visszaverik a NIR-t, de nincs bizonyíték arra, hogy az erdei környezet egészségügyi előnyeit elsősorban ez okozná.
- A 850 nm-es fotobiomoduláció nem azonos a távoli infravörös infraszauna hőhatásával. Egy teljes spektrumú rendszerben lehet átfedés, de ezt csak a készülék műszaki és spektrális adatai alapján lehet megítélni.
A kutatás valódi jelentősége nem az, hogy újabb csodahatást bizonyítana. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a fény biológiai környezetünk része, és a különböző hullámhosszak a szervezettel eltérő módon léphetnek kölcsönhatásba. Az infravörös sugárzás élettani szerepének megértése még korai szakaszban jár, de már most jól látszik, hogy a fény nem csupán azt befolyásolja, amit látunk, hanem bizonyos körülmények között a sejtek működését is módosíthatja.
Felhasznált fontosabb tudományos források (a cikkben linkelve)
- Jeffery G. és mtsai: Longer wavelengths in sunlight pass through the human body and have a systemic impact which improves vision. Scientific Reports, 2025.
- Shinhmar H. és mtsai: Weeklong improved colour contrasts sensitivity after single 670 nm exposures associated with enhanced mitochondrial function. Scientific Reports, 2021.
- Karu T. és mtsai: A novel mitochondrial signaling pathway activated by visible-to-near infrared radiation. Photochemistry and Photobiology.
- Johnstone D. és mtsai: Indirect application of near infrared light induces neuroprotection in a mouse model of parkinsonism. Neuroscience, 2014.
- Shinhmar H. és mtsai: Exposure to long wavelength light shifts acute cytokine expression in serum and the retina. PLOS ONE, 2023.
- Rojas-Rueda D. és mtsai: Green spaces and mortality: a systematic review and meta-analysis of cohort studies. The Lancet Planetary Health, 2019.
- Ideno Y. és mtsai: Blood pressure-lowering effect of Shinrin-yoku: a systematic review and meta-analysis. 2017.
- Beever R.: Far-infrared saunas for treatment of cardiovascular risk factors. Canadian Family Physician, 2009.
- Tsai S-R., Hamblin M. R.: Biological effects and medical applications of infrared radiation. Journal of Photochemistry and Photobiology B, 2017.
